Ezt a dobozt szettben készítettem az egyik mécsestartóval. Mondjuk, pont nem ezzel, mert más a háttérüveg, de már csak ez maradt nálam, így ezzel tudtam befotózni. Nagyon szeretem, hogy egy kissé retro lett, pont ilyennek képzeltem el, amikor terveztem. 
A matyó doboz készítésekor kipróbáltam Ichiro Tashiro japán mester gombostűs technikáját a távolságtartásra. Megérte, mert végre egészen egyenletes forrasztási hézagot sikerült előállítani, nagyon hálás vagyok a posztjaiért! Mint mindig, most is sikerült izgalmassá tennem a saját munkámat, elmesélem:
A doboztető már készen volt, amikor kialakítottam a dobozt magát. Mivel a gombhoz készítettem a kabátot, ez kisebb oldalméret elcsúszásokat eredményezett, de azt gondoltam, hogy egy-két milliméter, ugyan mit számít? A hatszög alakú tetőre kis háromszög füleket álmodtam meg. Ezeket szépen ráforrasztottam minden harmadik csúcsra, aztán levettem, hogy átforrasszam a doboz belsejét is.
Aztán visszatettem... volna... a doboztetőt, de nem ment rá, mert nem illeszkedett... A néhány milliméter oldaleltérés nem engedte volna, csak egyféleképpen rátenni a tetejét. Engem bosszantana, ha kapnék egy dobozt, és mindig összerakóst kellene játszanom vele becsukáskor és nem tennék ki ennek mást sem... Így elkészülhetett a második zsanéros dobozom :-) a lecsapódás ellen lánccal. Bevallom gyorsan ment, a fréziás doboz tapasztalatai meghozták gyümölcsüket, vagyis matyójukat...
