Jó darabig nem voltam a műhelyben. Mindössze annyi történt, hogy lassan tényleg eljutunk a beltéri ajtók cseréjéig, és akkor semmi más nem lesz, mint műhely éjjel, délután, hétvégén, alvás helyett...

Közben azért dolgoztam ezt-azt, majdnem kész a mozaikom, csak nem fűlik a fogam az utolsó 6 darab befaragásához,persze, az is meg lesz egyszer. Kötöttem egy pár új dolgot, és voltam Barcelonában, közben megtanultam horgolni is, ami azért jó, mert könnyű magammal cipelni, így aztán mindenfelé horgolhatok és persze horgolok is! Kirándulást tettem a fantasztikus új fonalak világába, mert régen, nagyon sok évvel ezelőtt kötöttem én sokat, de azóta olyan csodákat lehet kapni, hogy néha csak egy fonal birtoklása is öröm, hát még készíteni belőle valamit!

A konyhaszekrény ajtót is megterveztem, és kiütöttem belőle a régi üveget. A kedvenc svéd bútorboltunk úgy készíti a konyhaszekrény ajtaját, hogy ne lehessen benne üveget cserélni, de rajtam nem fognak ki :-) . Egy évig agyaltam rajta, hogyan lehetne bele Tiffany-üveget csempészni, de végre megszállt az ihlet, úgyhogy azonmód ki is ütöttem belőle az üveget.

Ez egyébként nagyon vicces, mert biztonsági üveg van benne. Próbáltam előbb üvegvágóval, de meg se moccant, aztán beleütöttem egy százas szöget. Akkor egy pici robbanás hallatszott, és már csak össze kellett szedni az üveget. 

Meg is terveztem az üvegét, de fogadalmat tettem, hogy nem megyek el az üvegesboltba újakért, az itthoni készleteimet fogom feldolgozni, így valószínűleg n agyon fura lesz. Keverni fogom a különböző gyártmányú üvegeket egymással, szóval izgulok miatta nagyon.