Végre, 2 év gyakorlás után neki merek állni a másik két fürdőszobai szekrényajtónak. Nem szeretnék három egyformát készíteni, ezért egy kicsit megvariálom, valami metamorfózis-lépések féle dolog motoszkál a fejemben már jó ideje. Közben mindig kis dísztárgyakat is készítek, például angyalhadat így Karácsony idején, mert szeretem, hogy gyorsan elkészülnek, de most már eljutottam a kezdetekig, úgyhogy végre felrajzoltam, és azt gondoltam, hogy mivel dekára ki volt centizve az üvegem, kivágom hipp-hopp, és kész.

A törésvonalat a már kész szekrényajtóra rajzoltam  fel, aztán kiszedtem a keretből és bevittem a nappaliba, aztán le a műhelybe, majd újra fel, és így tovább. Persze, azzal nem számoltam, hogy a már kész szekrényajtó meg törékeny, és hogy nem biztos, hogy az állandó ide-oda hurcolást szereti merevítés nélkül, Így az újaknak az üvegét egész jól kivágtam, na jó, nem mindet sikerült, néhány eltörött, de egész jól kijött egy újabb átrajzolás után, az eredetiben meg két üveget is eltörtem, így mégiscsak el kellett mennem az üvegesboltba, és venni egy kis üveget még. Most már ki van rakva, úgyhogy még kap egy keretet és indul a csiszolás!