
Így elkészítettem a szétszedhető, egyoldalas, pirospaprikás változatot. Kis helyigény, nagy élmény ;-)
A tervezés is az volt, mert vannak ugye a rácsos tartók, amiket könnyen elfelejt az ember, én biztosan. Azt szerettem volna, ha már nincs teljes hengerpalást a könnyítés miatt, hogy a mécses ne csusszanjon ki a talpból, ha felemelik. Piros gyöngyökkel vettem körbe és már teljesen készen volt, amikor fotózáskor fordítottam rajta egyet, majd még, és a gyöngy a kezemben maradt...
Ha én a gyöngynél fogom meg, akkor más is, ha én le tudom törni, akkor a leendő gazdája is...

És most jön a felvágás: mennek a matyókák Svédországba és Ausztráliába, én pedig küldök egyet Oroszországba, hogy megfelelően háromszögelve legyenek...